Vegeta és más ételízesítők

Valahol azt olvastam, hogy az igazi gasztrobloggerek sosem használják a készen kapható ételízesítőket. Hát ekkor nagyon elszomorodtam, és rá kellett jönnöm, hogy akkor valószínű, hogy én nem is vagyok igazi gasztroblogger.
Szánom, bánom bűnömet, és ezer bocsánat mindenkitől, aki olvassa a receptjeimet, és csalódik bennem, amikor odaér a hozzávalóknál a Vegetához.
Nagyon restellem, de mi imádjuk...
Bár tisztában vagyok azzal, hogy a készen kapható cuccok tartalmazhatnak ártalmas anyagokat, de sajnos annyira hozzászoktunk az ízéhez, na és a könnyű felhasználásához, hogy én gyakran használom. Sőt, ha kifelejtem például a satszószből, a gyerekeim egyből észreveszik, és hiányolják.
Próbáltam már többféle egészséges zöldségkeverékkel pótolni, de mindig azonnal lebukok.
Persze vannak olyan ételek, amiben én is rosszallom, ha megérzem bennük az ételízesítőt (pl. pörkölt, káposztás tészta, stb.).

Ma rábukkantam egy jó kis receptre, melyben Duende leírja a házi Vegeta receptjét. Nagy kedvet kaptam , hogy kövessem őt, de jól tudom, hogy jelenleg az időm olyan kevés, hogy biztosan nem fogok ráérni erre.
Bárcsak készen is lehetne kapni ilyen házilag készült Vegetát ! Egyből megoldódna a lelkiismerfurdalásom... Persze kérdés, hogy a házilag készült ételízesítő íze olyan-e, mint a bolti-é?
Ha választhatnék, én biztos a házit választanám, mert nagyon élvezem a zöldségek tiszta ízét, de a gyerekek?! Sajnos nálunk a legkisebb gyerekem miatt állandóan ezen aggódok, mivel nagyon kevés egészséges ételt fogad el. Na, mindegy, ez már más lapra tartozik.... Ha lesz egy kis időm, rá fogok keresni erre dologra, hátha máshol is találok ehhez receptet, mert össze szeretném hasonlítani a lehetőségeket, és a tapasztalatokat.

Béres Alexandra féle mandulás barna sütemény - Dia módra

Szokás szerint ezt is megváltoztattam egy kicsit, mivel nekem nem volt itthon minden összetevőm, amit az eredeti recept írt. Most azt írom le, ahogy én csináltam, és zárójelben melléírom, ahogy a Béres Alexandra receptjében van.

Hozzávalók:
2 csésze graham liszt (zabliszt)
1/2 csésze kakaópor , cukrozatlan
1 kávéskanál szódabikarbóna
5 evőkanál növényi olaj (3 evőkanál)
2 evőkanál édesítőszer
1 zacsi vaniliáscukor ( 1 rúd vanília)
1 marék dió (2 evőkanál apróra vágott pirított mandula)
1 csésze joghurt (1/2 csésze)
2 tojás
1 ek. zabkorpa
1 csipet só
1/2 csésze víz (ez nincs az eredeti receptben)


Én mindent összekutyultam a robotgéppel, majd olajjal kikent, lisztezett tortaformában megsütöttem. A sütést előmelegített sütőben, forró hőmérsékleten sütöttem 45 percig, utána levettem kisebb lángra, és még 20 percig sütöttem. A formában kell hagyni kihűlni.

( Azért csak a fele sütin van dió, mert a családunk fele nem szereti a sütin a diót. )

A tetejére én Canderel "porcukrot" szórtam, és narancs dzsemmel tálaltam.

Nagyon finom süti, bár azt el kell mondanom, hogy nem igazán a túl édesszájúaknak való, mert a sok kakaótól olyan "férfias" lett az íze.

Senki sem vette észre a családunkból, hogy nem fehér lisztből készült, úgyhogy nagyon örültem annak, hogy egy kis értékes gabonát tudtam belecsalni a gyerekeim pocakjába. A kicsik tejszínhabbal ették, a nagyok likőrben ázott mazsolával.

Ez a mi grappánk, mely dugig van mazsolával - eredeti olasz grappa:) A likőrben áztatott mazsola csodásan passzol a sütikhez, fagyikelyhekhez, hideg desszert krémekhez.

Spagetti szószos gombóc tésztával

Ez a gyerekeim találmánya.
A spagettiszósz darálthusiját gombóccá fomáltuk, és így tettük a tésztára.
Nagyon mókás lett!


Gyors spagettiszósz, ahogy én csinálom:
Hagymát dinsztelek, rádobom a darálthúst, és egy kis vizet öntve alá megfőzöm. Fűszerezem őrölt fehér borssal, oregánóval, sóval, majd a végén sűrített paradicsomot öntök hozzá. Ha túl sűrű, akkor öntök hozzá még egy kis vizet.
Összerotyogtatom az ízeket, és a közben kifőtt tésztához tálalom.

A gombócos változatnál a darált husit egy tojással és kevés sóval, borssal gyúrtam össze, és beleültettem a forró spagettiszószba. Fedő alatt főztem puhára.
Könnyű, nyári kaja - a gyerekek örömére:)

Majonézes saláta grillezéshez - kukorica, parizer, sajt

Grillezéskor a párommal általában nyers zöldségekből készített salátát eszünk, de a három gyerekünkből kettő sajnos nem hajlandó erre. Ezért az ő kedvükre majonézes salátákat szoktam gyártani.

Hozzávalók:
Tartármártás
parizer
főtt kukorica
bármilyen sajt
snidling
apróra vágott hagyma

Elkészítés: mindent apróra vágok, és mindent összekutyulok:)

Ezt a kislányom fotózta: Az alvós Buksi is velünk eszik:)

Stahl magazin - én is megvettem ...

Tegnap Stahl könyveket keresgéltem a Teszveszen, és ott láttam meg először, hogy létezik ilyen is. Miután kutakodtam egy picit a neten ez ügyben, láttam ám, hogy jócskán le vagyok maradva, mert már elég sok blogger véleményezte a magazint. Áginál olvastam egy csomó hozzászólást, és néhányon elgondolkodtam egy kicsit. Ma nem is bírtam elmenni az újságos előtt csak úúúúgy, vagyis meg kellett vennem...
Még nem volt időm teljesen végigolvasni, de azt látom, hogy ez egy könnyű, nyári magazin, tele színes képekkel, sok guszta recepttel, és mindenféle női dolgokkal. Jó egy ilyen újságot megvenni egy hosszú utazáshoz, vagy egy üresen maradt estén a kellemes pihengetéshez.

Amint lapozgatom az újságot, minduntalan azok a hozzászólások jutnak eszembe, amiket olvastam a bloggereknél. Nem értem, hogy miért nem lehet elfogadni úgy valamit, ahogy van? Miért kell folyton folyvást kekeckedni, és kritizálni (most nem az építő jellegű kritikákra gondolok)?
Valakinek nem tetszettek a fotók például, de szerintem szépek. Én nem látom sápadtnak őket, az én szememnek ezek a fotók éppen olyan színesek, mint a valóságban. Láttam egyszer egy dokumentumfilmet egy ételfotóssal. Hááát, nagyon elképedtem, amikor elmesélte, hogy milyen trükköket vet be annak érdekében, hogy az ételek színesebbek, élénkebbek legyenek a fotókon, merthogy a fotózás nem mindig adja vissza az ételek valódi színvilágát.
Megmondom őszintén, hogy én nem vagyok jó fotós, de szeretek elcsípni egy-egy hangulatot, vagy egy röpke pillanatot, és nincsen jó gépem sem, de mégis! Így szeretem a saját fotóimat, ahogy vannak: bénán, homályosan, sápadtan - mert az enyémek:)
Ráadásul sokszor nem is lenne időm egy jó kép elkészítéséhez, mert nálunk ahogy elkészül a kaja, már a siserehad el is lepi. Így fordulhat elő, hogy a legtöbb képemen ott van egy-egy kis kéz is, ahogy már nyúl a tányér felé:)
Persze imádom nézegetni a profik szépséges fotóit is, de azok élményt tudnak csak nyújtani nekem, emlékeket ébreszteni viszont nem.

A másik állandó kritika, amivel Stahl Juditot folyamatosan illetik, hogy másokat koppint. Miért nem lehet már túllépni ezen a témán? Ezt sem értem. Akkor én is koppintok mindenkit, akitől ellesem a fortélyokat, eltanulom a recepteket? A divattervezőt, akinek a stílusa megihlet egy új ruha varrására? Egy lakberendezőt, akinek a munkája úgy megtetszik, hogy abban a stílusban rendezem be a házamat? A költőt, akitől a kedvenc soraimat idézem?
Van egy ember, aki kitalált valamit, ami új. Ez nem bűn, mindnyájan ezt próbáljuk tenni. Az, hogy ő hasonlít valakire, vagy valakinek a stílusára, az nem meglepő, hiszen ez egy teljesen új és friss irányzat a konyhaművészet világában, amit egyre többen követnek (mint pl. a Paprika Tv-ben is szoktam látni fiatal főzőcskézőket, akik tökre hasonlítanak Stahl Judit stílusára). Egy háziasszonyban szerintem sokkal jobban megmaradnak azok a receptek, amiket érdekesen mutatnak be, mint azok, amiket monoton hangon felolvasnak, és a fehér sapkás kardot nyelt szakács futószalagszerűen lefőzi azt. (Bár az tény, hogy ők meg zöldségvagdosásban a nyerők , mert hát azt aztán tudnak, mint a güzü ! )

A harmadik, amin kiakadok: "fúúúj, lenyalta az ujját, belelóg a ruhája az ételbe, szanaszét dobál főzés közben mindent - ez csak megjátszott dolog lehet". Háát, ki kell ábrándítanom a folyton mosogató és rendrakó embereket, hogy ez nem így van! Én is úgy főzök, hogy az kész káosz mások számára, de én pontosan tudom, hogy mit miért és hova teszek. Én is nyalakodok főzés közben, sőt! Még a nyers tésztát is elcsipegetem!
Ja, és sokszor a főzés végére úgy nézek ki, mint egy kismalac:) Na, és? A főzés örömét nem hagyom elveszni azzal, hogy mindig arra kelljen gondolnom, hogy most hogy látnak mások engem? Amíg főzök, élvezem a főzést, és amikor elkészülök a művel, jöhet a takarítás.
Sajnálom, tudom, hogy nem így van megírva a Nagykönyvben, de én így szeretem!

Szóval, nekem bejön Stahl Judit is, a stílusa is, és a Stahl magazin is!

Géza salátája

A férjem isteni salátákat gyárt, ez a kedvence.

Hozzávalók:
lila káposzta
hagyma, snidling
sárgarépa (reszelve)
paprika - többféle
paradicsom
uborka
sajt
olívaolaj
ízlés és hangulat szerint : fűszerek ( só, bors, oregano, bazsalikom, kakukkfű, stb.)

Mindent apróra vágunk, egy nagy tálban az egészet összekeverjük, leöntjük olívaolajjal, majd fűszerezzük. Ha semmilyen fűszert nem teszünk rá, akkor is nagyon finom.

Grillezés : sült tök Géza salátájával

A tököt felszeletelem, enyhén megsózom tengeri sóval, és a grillrácson barnára sütöm.
Nagyon finom kaja! Ha éppen nem grillezünk, akkor a lakásban kevés olívaolajon szoktam megsütni egy teflonserpenyőben.
Géza salátájával tálalom, mert ez a hideg saláta nagyszerű hűsítő hatású a grilles ételek forró hatását ellensúlyozva.

Ilyen szép nyári estéket nem szabad kihagyni! Grillezzetek, és egyetek egészséges ételeket:)
Jó sütögetést!

Emeletes párolás - csirkemell zöldséggel

Egyszerű recept: alul csirkemell és hagyma szeletelve. Felül pedig a lukacsos részben zöldségek vegyesen: karfiol, répa, brokkoli.

A sült husi illata és íze ahogy felfelé száll, átjárja a zöldséget, és nagyon finom, egészséges étel tud így készülni.

Kenyérsütés - próbálkozás

Hát szokott ez jobban is menni, de azért elfogyott... :))

Majonézes töltött tojás

Kedvenc salátáink egyike: gyors és egyszerű. Minden hidegtálhoz illik, mi most egy kerti grillsütéshez készítettük.


Hozzávalók:
jó sok főtt tojás
tartármártás
esetleg apróra vágott hagyma vagy snidling.

Megfőzzük a tojásokat, kettévágjuk, és a sárgákhoz tartármártást keverünk. A tartármártást ilyenkor egy kicsit erősebben sózom és édesítem, mert a tojások sárgája elbírja, így ízletesebb nekünk.

Villával jól összenyomkodom a sárgákat, és csomómentesre kutyulom a tartárral. Robotgéppel tuti csomómentesebb lesz, de nekünk jó villával is:) Nagyon apróra vágott hagymával vagy snidlinggel tovább fokozhatjuk az ízeket, nagyon finom lesz tőle.
A masszát beletöltöm a tojásfehérjékbe, és díszítem egy kis piros arannyal, petrezselyemmel, ubival.

Saslik

Hozzávalók: tetszés szerint kockákra vágva csirkehusi (amit legalább 1 órán keresztül pácoltunk egy kis fűszeres olajban) , hagyma , szalonna, paprika, stb.
Ezeket egymás után sorban felfűzzük a pálcánkra, és forgatva megsütjük a parázs fölött.

Mi salátákkal szoktuk enni, ahogy a képen is látható ( majonézes és vegyes nyers sali).

Gyümölcsös tejbe(barna)rizs

Nagyon kiéheztem egy kis édességre, de nem akartam semmilyen hizlaló, tömény sütit. Ráadásul még a szokásos időhiány is ... Úgyhogy összeütöttem gyorsan egy kis epres - barackos desszertet. Ugyanúgy csináltam, mintha fehér rizsből lenne.

Tehát: megfőztem tejben a barna rizst fahéj rudakkal és szegfűszegekkel.
Kicsit tovább tart, mire megpuhul, de az egészségünk érdekében bevállalom:)


Az üvegkelyhekbe rétegezve raktam a főtt barna rizst és a gyümölcsöket.

A tetejét eperrel raktam ki, mert nálunk az a legkívánatosabb gyümölcs:)

Mindig arra törekszem, hogy minél egészségesebb ételeket adjak a családomnak.
Ebben a desszertben rengeteg vitamin, cink és kalcium van.
Így édesen megfőzve nagyon ízlett a gyerekeknek is, aminek különösen örültem, mert a barna rizst nem szívesen fogadják el egyébként.

Gyümölcsleves - cseresznye és meggy

Én úgy szoktam csinálni a gyümölcslevest, hogy felteszem főni a gyümölcsöt vízzel, fahéjrudakkal, szegfűszegekkel, és édesítőszerrel.

Amikor rotyog, de még nem főtt szét, pudinggal besűrítem (kikeverem egy bögrében a pudingport kicsi cukorral, majd egy kevés tejjel, és ezt az egészet beleöntöm a gyümölcsbe).

Ha túl sűrű, akkor tejjel hígítom.


Végül belekarikázok egy nagy citromot. A citrommal már nem főzöm tovább, nehogy a C vitamin eltűnjön belőle.
Jól lehűtve tálalom.

Sajtszószos tészta

Imádjuk! Nem lehet megunni, gyors és könnyű étel.


Hozzávalók:
- Főtt tészta
- Sajtszósz:
besamel mártás , ehhez:
kb. 3 evőkanál liszt, 5 dkg margarin, fél liter tej, só, őrölt bors
ízlés szerinti mennyiségben reszelt sajt (bármilyen, akár többféle maradék is lehet, annál jobb)


Felteszem főni a tésztát, és amíg a víz felforr, addig a mártás is elkészül.

A besamelhez a margarint felolvasztom, belemegy a liszt, sütöm egy picit, de vigyázok, nehogy megbarnuljon a liszt. Tejjel felengedem, és sózom, borsozom. Aki szereti, az szerecsendiót is tehet bele (én nem szoktam. Viszont teszek bele Vegetát ). Amíg felforr, állandó kevergetés mellett hozzákeverem a sajtokat is, és addig főzöm, amíg a sajt felolvad, és az egész egynemű masszává alakul. Ha túl sűrű, vízzel hígítom még.

Jó étvágyat kívánok :)

Dia

Cseresznyés piskóta

Sütöttem:)
A kép béna, de a süti finom (volt...)